erkölcsi tévtanítás: az Egyház erkölcsi tanitását egészében v. részben tagadó tétel v. tanrendszer. - Mivel a vallási tanításnak mindig vannak erkölcsi következményei, az összes →eretnekségekben föltűnnek ~ok is. Az ókori és kk-i eretnekségek közül kifejezett ~ok az →adamiták, →adventisták, →albigensek, →antinomizmus, →antropomorfiták, →apollinarizmus, →circumcelliók, →ebioniták, →enkratiták, →flagellánsok, →kiliazmus, →pelagianizmus és a →spiritánusok tanításai. - A 17-18. sz: az →erkölcsi rendszerek egy része ~. - A legutóbbi időben jelentkezett és II. János Pál pápa által a →Veritatis splendor c. enc-ban hivatalosan  elítélt ~ok: 1. A →szabadsággal kapcsolatban: a) az emberi szabadság abszolút érték, az erkölcsi ítélet legfelső fóruma a →lelkiismeret; b) az emberi szabadság tagadása; c) →erkölcsi autonómia; d) különböztetés az →etikai rend és az →üdvrend között; e) ellentét van az emberi szabadság és a természet között (az etikusok tévedése: az erkölcs a természet függvénye; a moralisták tévedése: a szabadság minden rajta kívül lévőnek abszolut ura); f) fizicizmus vádja: a →természetes erkölcsi törvény biológiai adottságokat tesz erkölcsi törvénnyé (pl. a nemiség ter-én); g) a teljes függetlenségre törekvő szabadság számára csak annak van erkölcsi értéke, ami a szabadság tárgya. - 2. A →lelkiismerettel kapcsolatban: a) a törvény csak távlatokat ad, a lelkiismeret mondja meg, mi a jó és mi a rossz, minden lelkiismeretnek megvan a maga individuális igazsága; b) →kettős erkölcsi igazság. - 3. Az alapvető erkölcsi beállítottsággal (→optio fundamentalis) kapcsolatban: a) a kegyelmet csak a rossz alapbeállítottság miatt veszti el az ember, a konkrét halálos bűn miatt nem; b) csak az alapbeállítottság rosszra változtatása halálos bűn. - 4. Az →erkölcsiség forrásaival kapcsolatban: a konszekvencializmus, mely a tett következményein, és a proporcionalizmus, mely a jó és rossz következmények arányán akarja mérni az erkölcsiséget. - 5. a →hit és az →erkölcs szétválasztása.  **

VS 15, 97.